1985-ben szerzi meg diplomáját a Freiburgi Főiskolán. 1987 és 1988 nyarán a Schleswig-Holstein-i Fesztivál zenekarának szólócsellistája, a zenekar ezeken a nyári turnékon Leonard Bernstein és Sergiu Celibidache vezénylete alatt dolgozik. Leonard Bernstein tanácsára és bíztatására kezd el a karmesteri szakma iránt érdeklődni, számos nyári karmester-mesterkurzuson vesz részt (Siennában, Hilversumban, a szombathelyi Bartók Fesztiválon, Tanglewoodban), majd a párizsi Conservatoire National Supérieur de Musique karmesterszakán tökéletesíti tudását.

1993 és 2001 között rendszeresen dolgozik James Conlonnal, így a kölni Operaháznál, a kölni Gürzenich Zenekarnál, a New Yorki Metropolitan Operánál (Mzensk-i Lady Mcbeth, Peter Grimes), Frédéric Mitterrand operafilmjének, a Pillangókiszasszony-nak filmzene-felvételénél, valamint Zemlinsky műveinek hanglemezfelvételénél (Die Seejungfrau, Der Zwerg, Sinfonietta).

 1996-ban a Párizsi Nemzeti Operaház Zenekarának karmester-asszisztensévé nevezik ki (Bohémélet, Rigoletto, Lohengrin, Pelléas és Mélisande, Figaro házassága, Trisztán és Izolda, Traviata, Don Carlos, Der Zwerg/L’Enfant et les Sortilčges, Parsifal, Turandot, Falstaff, Hoffmann meséi, Bolygó Hollandi, Nabucco, Don Quichotte, Manon,  Anyegin, Háború és Béke, Rózsalovag, Wozzeck).

1989-ben a Besançon-i Nemzetközi karmesterversenyen a zsűri különdíját kapja. Karmesteri tevékenységének kezdetét egy beugrással, az Orchestre Symphonique et Lyrique de Nancy-val való fellépése jelenti, amikor Bartók Csodálatos Mandarin című művét, és Jean-Bernard Pommier zongoraművész közreműködésével Schumann a-moll zongoraversenyét adják elő. Azóta számos francia zenekar, (így az Orchestre National de France, az Orchestre Philharmonique de Radio France, az Orchestre Philharmonique des Pays de la Loire, az Orchestre Pasdeloup és az Orchestre Lamoureux), valamint holland, lengyel, magyar és német zenekarok hívják vezényelni. 

Philippe de Chalendart a kortárs zene szakavatott ismerőjeként is számon tartja a szakma. Számos koncertet ad az Ensemble Itinéraire élén a párizsi Pompidou Központban, Freiburgban, Milánóban és Madridban. Ezzel az együttessel olasz és spanyol kortárs zeneszerzők műveit hanglemezre is veszi.

Az opera műfajban 1995-ben debütál a Marseille-i Operaházban a Víg Özvegy-gyel, mely után a debreceni Csokonai Színház meghívására A varázsfuvolát, a Bajazzókat, a Parasztbecsületet és a Carment vezényli. Az 1999/2000-es szezonban több németországi operaház hívja vendégszereplésre:  Düsseldorf (Rigoletto),  Bonn (Szöktetés a szerájból), Nürnberg (Jancsi és Juliska).

A 2000/2001-es szezonban nagyzenekari koncerteket vezényel Magyarországon a BM Duna Szimfonikusok, a Szombathelyi Szimfonikus és a MATÁV Szimfonikus zenekarok élén. Rendszeres munkái miatt családjával második hazájába, Magyarországra költözik.

A 2001/2002-es évadban Franciaországban turnézik a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarral, Magyarországon a Falstaffot és a Szerelmi Bájitalt vezényli. A Miskolci, Pécsi, Győri és Szombathelyi Szimfonikus zenekarok élén vezényel szimfonikus koncerteket. A Liszt Ferenc Zeneakadémián a Wanderer Trió közreműködésével vezényli a Budapesti Kamaraszimfonikus (Weiner-Szász) Zenekart és az Olasz Intézet dísztermében ad koncertet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával. 2002. októberében a Pécsi Szimfonikus Zenekarral 9 koncertes turnét vezényel az Egyesült Államokban, melyet 2003 januárjában vezetése alatt egy 25 koncertes turné követ.

2003 februárjában részt vesz a Nizzai és Szegedi operaházak Faust-koprodukciójában, melyet Alföldi Róbert rendez.  Májusban Miskolcon a Don Pasquale előadás-sorozatát vezényli.

2003-ban Hector Berlioz születésének 200. évfordulója alkalmával egész estés Berlioz-koncerteket dirigál a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, a Budapesti Szimfonikus Zenekar és a Győri Filharmonikus zenekarok élén.

2002. áprilisa óta a Miskolci Nemzeti Színházban zenei vezető.

Karmesteri tevékenységén túl nem maradt hűtlen hangszeréhez, a csellóhoz sem. 2002 nyarán Magyarországon először Prunyi Ilonával ad kamarazenei szólóestet.  

Ezen kívül rendszeresen kap Franciaországi és Magyarországi felkéréseket és meghívásokat a klasszikus zene és az opera témaköreiben tartandó előadásokra és szemináriumokra.

Philippe de Chalendar francia-magyar kettős állampolgár. Kérésére 1991-ben kapott magyar állampolgárságot.

Philippe de Chalendar honlapja: http://www.chalendar.com