Sorsok

A mózesi sors a Krisztuséval rokon: Krisztus ember és Isten fia, aki elszenvedi, amit az emberek is elszenvednek. Sem Krisztus, sem Mózes nincs kivételezett helyzetben. De Mózes sorsa Káinéval is rokon: Káin is, Mózes is gyilkol. Káin a testvérét, Ábelt, Mózes a kegyetlenkedő egyiptomi tiszttartót öli meg. Káin azért öl, hogy előbbre jusson, hogy a másiknál több legyen, hatalomra, vagyonra vágyik - bármi áron. Mózes azonban azért gyilkol, mert nem tűri az igazságtalanságot. Mindketten indulatból gyilkolnak tehát. Káin büntetése, hogy földönfutóvá teszi az Isten,
Mózes "büntetése" pedig, hogy népe prófétaként tiszteli. Káin: a törvényszegő.

Aki Káin bűnét új és szigorú törvényekkel jóvátenni igyekszik, ő Mózes: a törvényalkotó. A történelmet a Káin-emberek alakítják, s csak ritkán jönnek a Mózes-emberek. Ez a 20. század első felében alkotott jeles pszichológusnak, Szondi Lipótnak, a sorsanalízis atyjának, a róla elnevezett teszt kitalálójának az elmélete, amely az én rendezésem alapkoncepcióját is jelenti.

(lejegyezte Kornya István)

* * *

"... a küldetést vállalnia kell... "
(részlet a Gáspár Tiborral készült beszélgetésből)

- Azért népvezérnek lenni nagyobb felelősség, mint népnek. Nem riasztotta ez a szerep?

- Nem a szerep, nem a népvezérség riasztott, sokkal inkább a darab előélete. Senki sem vitatja a dráma nagyságát. Mózes szerepét jelentős színészek

alakították, legutóbb a Nemzeti Színházban Marton Endre rendezésében Sinkovits Imre. És az is igaz, hogy ritkán tűzik a színházak műsorukra Madáchnak ezt a művét.

- Mi lehet ennek az oka?

- Igen, ezen érdemes elgondolkodni. Nem veszik elő, talán azért, mert nemcsak rendezőt, színészt, de közönséget is próbáló darab. Ez nem egy szórakoztató ipari produkció! A Mózes is olyan dráma, amely nem kikapcsol, hanem bekapcsol. Tehát azt az embert, aki ezt megnézi, azt megszólítja, megérinti a történet.

- Érzi saját magán is ezt a hatást?

- A színésznek hozzá kell törnie magát a szerephez, egy idő után személyes üggyé válik mindaz, amiről a darab szól. Ahogy Madáchnak fontos volt mindaz, ami a levert szabadságharc után a Bach-korszakban történt, és ennek bemutatásához segítségül hívta a bibliai történetet, ugyanígy nekünk is észre kell vennünk a mostani helyzetünk fonákságait, széthullásunk veszélyeit, útkeresésünk nehézségeit.

(az interjút Filip Gabriella készítette)

Alice Csodaországban
(Részlet Fábri Péter írásából,
amely az Alice-ról és írójáról szól)

Lewis Carroll valódi neve Charles Lutwidge Dodgson volt. Irodalmi műveit világhírűvé lett álnevén, matematikai és logikai műveit saját nevén publikálta. Bár az Alice sikerét pompás üzleti érzékkel használta ki (az első Alice-emléktárgyak már az ő életében piacra kerültek), annyira kerülte a nyilvánosságot, hogy az Alice -ból készült színpadi adaptációkat sohasem a bemutatón nézte meg, hanem mindig később. Legfontosabb művét, az Alice -t, majdnem véletlenül írta. A Christ Church Kollégium (ahol élt és dolgozott) dékánjának gyerekeit, a Liddell-testvéreket szórakoztatta a történet alapjául szolgáló rögtönzött mesével egy nyári csónakkiránduláson. Egyikük, Alice addig nyaggatta Charlie bácsit, amíg az egy kéziratos könyvben le nem írta a rögtönzött mesét. Ebből lett az Alice Csodaországban.

A titok: a vigasz
(Részlet a Bakai Lászlóval készült beszélgetésből)

- .a feladat az, hogy a színpadon saját személyiségét, saját színjátszó modorát és eszközeit próbálja mindenki egyre jobban megtalálni, mélyebben kidolgozni és kihasználni. Tehát nem Chaplin eszközeit kell hasznosítani, hanem az ő példája alapján kikeresni a sajátot.
- Most viszont azzal a dupla csavarral lép színpadra, hogy játssza Chaplint, illetve a mindenki tudatában Chaplinként élő Csavargót, így elkerülhetetlen, hogy az eszközeit is használja.
- Azt láthatja a közönség, hogy megjelennek a Csavargó figurájának jellegzetes jegyei, mert anélkül nem tudjuk eljátszani. Mögé viszont, és néha elé, magamat helyezem. Az emlékeztetőül beemelt Chaplin-elemeket saját gondolataimmal, eszközeimmel, érzékeimmel bontom ki.