Főoldal
A színház története
Kalandozás az épületben
Mennybéli páholy
Támogatóink
Partnereink
Miskolci Páholy
Műszaki paraméterek
Megközelítés
Kapcsolat
Vendégkönyv
Fórum
Képeslap
Webkamera
Színházi Esték
Nyári Színház
Színészmúzeum
Új Holnap
Makay Sándor karikatúrái
Állásajánlatok
Archívum

Repertoár

Cseresznyéskert

színlap - az író - a Művész Színház - a rendező - Ranyevszkaja -
a műfordító - Olga és Anton - Csehov Miskolcon - képgaléria

Anton Pavlovics Csehov
CSERESZNYÉSKERT
színmű két részben

Fordította: Spiró György

RANYEVSZKAJA, LJOBOV ANDREJEVNA, földbirtokosnő
MÜLLER JÚLIA

ÁNYA, a leánya
BARTA MÁRIA VIOLA

VARJA, fogadott leánya
BODOR NÉMETI GYÖNGYI

GÁJEV, LEONYID ANDREJEVICS, Ranyevszkaja testvére
ÁRON LÁSZLÓ

LOPAHIN, JERMOLAJ ALEKSZEJEVICS, kereskedő
FANDL FERENC

TROFIMOV, PJOTR SZERGEJEVICS, diák
LUKÁCS GÁBOR

SZIMEONOV-PISCSIK, BORISZ BORISZOVICS, földbirtokos
HALMÁGYI SÁNDOR

SARLOTTA IVANOVNA, nevelőnő
KEREKES VALÉRIA

JEPIHODOV, SZEMJON PANTYELEJEVICS, könyvelő
BAJ LÁSZLÓ

DUNYASA, szobalány
VARGA ANDREA

JÁSA, fiatal inas
MOLNÁR ERIK

FIRSZ, öreg inas
CSAPÓ JÁNOS Jászai-díjas, Érdemes művész


Díszlettervező: FABRY JURAJ
Jelmeztervező: LACZÓ HENRIETTE
Irodalmi munkatárs: HORVÁTH BARBARA
Színpadmester: FARKAS GÁBOR
Ügyelő: RACK ZSUZSA - OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: GAH ERZSÉBET
Rendezőasszisztens: PÖLTZ JÚLIA

Rendező
RADOSLAV MILENKOVIĆ

Bemutató: 2006. december 1. - Nagyszínház

Az előadás támogatója:



 

Röviden a Cseresznyéskertről
Csehov a Cseresznyéskertet - mint több más darabját - komédiának tartotta, s ezért elégedetlen volt a bemutatóra készülő Művész Színház vezetőinek értelmezésével. Velük ellentétben Gorkij már akkoriban felismerte Csehov szándékát: "Anton Pavlovics - úgy vélem - teljesen újfajta darabot teremtett: a lírai komédiát. Amikor elegáns darabjait drámának játsszák, ettől elnehezednek és megrongálódnak."

A Cseresznyéskert 1904-es moszkvai premiere óta a legtöbbet játszott Csehov-darabok egyike: a Ranyevszkaja elárverezésre váró birtokán játszódó "történet" ma is ugyanúgy aktuális, mint száz évvel ezelőtt.

"Könnyen abba a hibába eshetünk, hogy naturalista drámaírónak tekintjük Csehovot" - írta korunk egyik legnagyobb rendezője, Peter Brook. - "Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél - orvos volt, aki rendkívüli érzékenységgel, óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét."

 
<-vissza | lap tetejére ->