|
|
|
|
|
TÓTH ILONA EMLÉKÉRE ’56 2010. február 20. - 15 és 18 óraCsarnok A 30 éves Győri balett előadása 1956. forradalom, gyilkosság, vádak és hallgatások, koncepciós per, „igazság”… „Kik vagytok ti, emberek?!....Egy medika története… „Keresve önmagam - talán letisztulva -, szeretnék az emberekben nyomot hagyni általa, hogy a hétköznapi kételyek mélyén lássanak példát maguk előtt: Mások így csinálták!  Tapasztalatom szerint saját korosztályom eltávolodott a történelmi valóságtól, példakép nélküli, gyökértelen életet élnek.Ezért szeretném az előadást olyan miliőbe helyezni, ahol a fiatalok történelmi rálátása élesedhet, és megszólítva érezhetik magukat a tánc nyelvén kortársaik tolmácsolásában. Gondolkodásra készteti őket, hisz ez a valóság a múltunk része, át kell éreznünk, meg kell értenünk. Hagyni kell, hogy megérintsen minket, hogy vezethesse tetteinket. Minden nemzetnek megvan a maga „Tóth Ilonája”. Jelenleg is a világban szerteszét.” Velekei László koreográfus * Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc tizenhárom napja a XX. század történelmének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt. Első ízben fordult elő a kommunizmus történetében, hogy egy nép fellázadt a totális diktatúra ellen. És bár akkor győzni nem tudott, küzdelme mégsem maradt hiábavaló. Ez a kilátástalannak tűnő, heroikus küzdelem gyógyíthatatlan sebeket ejtett a kelet európai népeket hódoltságba kényszerítő szovjet birodalmon. Döbbenettel vegyes szorongással figyelték szerte a világon, hogy mi történik Magyarországon, miként veszi fel a harcot néhány ezer egyszerű pesti srác: diákok, egyetemisták, munkások a rettegett pártrendőrséggel, az ÁVH-val, s miként szállnak szembe a szovjet tankokkal. 1956 a szabadságvágy legegyetemesebb szimbólumává vált. Miközben a pesti srácok ember feletti bátorsággal fegyverrel küzdöttek a szabadságért, a miniszterelnök, Nagy Imre kemény politikai csatákat vívott egykori elvtársaival, vidéken csoda történt. Fegyverek nélkül, békés úton sorra számolták fel a szovjet típusú tanácsrendszert, és szinte a semmiből, az ország legeldugottabb falvaiban is létrejöttek a valódi önkormányzatiságra épülő új önigazgató szervek, a Nemzeti Bizottságok. A magyar nép, amely egy évtized alatt két totális diktatúrát szenvedett el: 1956-ban önerejéből teremtette meg a demokrácia alapintézményeit. 1956. november 4-én, a második szovjet katonai intervencióval ennek a békés építkezésnek szakadt vége. A szovjet tankokkal és ágyúkkal újra hatalomba ültetett Kádár kormány kegyetlenül torolta meg azt, hogy „egy nép azt mondta: elég volt”. Nemcsak emberek életét vették, el, hanem mindent megtettek, hogy beszennyezzék még a forradalom emlékét is. Országnak- világnak bemutassák, hogy a forradalom aljas, kegyetlen és brutális volt. Szabadjára engedte a társadalom söpredékét. S ehhez látványos perekre volt szükség. 1957. június 28-án Kollár István meggyilkolásának vádjával két társával egyetemben kivégezték Tóth Ilonát. A vád szerint az alig 25 éves fiatal orvostanhallgató orvosi hivatásával visszaélve, „ponyvaregénybe illő brutálissal” meggyilkolt egy embert a Domonkos utcai szükségkórházban, amelynek élére őt a forradalom napjaiban nevezték ki. Tóth Ilona szinte halála pillanatában szimbólummá vált. Hiszen ennek a törékeny fiatal lánynak a pere az első nagy nyilvánosságot kapó kirakatper volt a forradalom leverését követően. A magyar és a nemzetközi sajtó egyaránt részletekbe menően számolt be a tárgyalás fordulatairól. S ezért a hatalom mindent elkövetett, hogy bebizonyítsa Tóth Ilona kegyetlen gyilkos volt. A fennmaradt jegyzőkönyvek szerint Tóth Ilona és társai a rendőrségen önként beismerő vallomást tettek, s ezt követően mindvégig beismerésben is maradt. Éppen ezért sokan sokáig hitelt adtak a vádaknak, s elhitték, hogy egy kitűnő eredményű orvos önmagából kifordulva sikertelen gyilkossági kísérletek sorát hajtotta végre, míg végül sikerült agyonszúrnia áldozatát. Valójában azonban még az áldozat kiléte és a halál körülményei is tisztázatlanok maradtak. A holttestet senki nem azonosította, a halottról készített boncolási jegyzőkönyv és a laboratóriumi vizsgálatok pedig élesen ellentmondtak a vádiratban és a beismerő vallomásokban szereplő állításoknak. Még az állítólagos gyilkos bicskán sem találtak vérnyomokat a belügy orvos szakértői. A bíróságnak tehát más lényeges bizonyíték nem állt rendelkezésére, mint a vádlottak – máskülönben rendkívül ellentmondásos – beismerõ vallomása. Egy valójában soha be nem bizonyított gyilkosság miatt három ember került akasztófára. Hogy mi történt pontosan a Domonkos utcában, amely amellett, hogy kórházként működött egy regényes történetű felkelőcsoport illegális búvóhelye is volt, talán már soha sem fogjuk tudni kideríteni. De nem törekedett erre az 1956 után hamarjában újjászervezett igazságszolgáltatás sem. Az õ egyedüli céljuk az volt, hogy ország-világ elõtt bizonyítsák Tóth Ilona bűnösségét és a forradalom kegyetlenségét. A kádári megtorlógépezet célját sokáig siker koronázta. Ma azonban már méltóképpen emlékezhetünk rá, és tekinthetjük õt az 56-os forradalom egyik szimbólumának. Forrás: Győri Balett
A 30 éves Győri balettről ÁLMODNI CSAK MERÉSZET ÉRDEMES! Hát ezt tette egy végzős osztály a balettintézetben, amikor 30 évvel ezelőtt, 1979-ben felkérte az akkor már világhírű Markó Ivánt, Bejart tanítványát, új együttes alapítására. Székhelyül a győri modern színházat választották, amely ma is otthonuk.Jókor, jó helyen. Hiszen a hetvenes évek köz- és művészeti életének áporodott, langyos vízébe jókora követ dobhattak. Meg is tették ezt első, máig felejthetetlen bemutatójukkal, A Nap szerettei című produkcióval. Bátor, hiteles, ugyanakkor érzelemgazdag előadásaikkal egyszeriben berobbantak a magyar művészeti életbe. Megtörtént a csoda! Hiszen mindaddig Magyarországon elképzelhetetlen volt, hogy egy-egy balett előadás tömegeket vonzzon. A nézők ültek a lépcsőkön, csüngtek a nem létező csillárokon is. Bemutatóik ünnepnek számítottak. Jelenségként élte meg a Győri Balettet előbb a város, később az ország. A világhírre sem sokáig kellett várni, hiszen 1983-ban a Baltimore-i Világ Színházi Fesztiválon a bemutatott 27 produkció közül ők nyerték el a legrangosabb díjat, a kritikusokét. Az energikus és fiatal Győri Balett a nemzetközi táncéletben mért mércével is fantasztikus karriert futott be rövid idő alatt! Sorra hódította meg Európa, majd Ázsia és Amerika balett rajongóit. 1991-től Kiss János vezetésével megújult formában, változatlanul komoly szakmai és közönségsikereket ér el az együttes. Hazai és külföldi meghívásainak szinte alig tud eleget tenni maradéktalanul, melyet az évente közel száz hazai és külföldi meghívás is bizonyít. A 30 éves évfordulót egy különleges esttel ünnepli a társulat. Bemutatják Schubert egyik legnagyobb alkotását A halál és a lánykát Robert North koreográfiája alapján, majd The Rolling Stones zenéje és az ördög színeibe öltözött, vérvörös ingben és fekete nadrágban megjelenő férfi gátlástalan csábítása tölti meg a színházat Christopher Bruce mozgásvilágát tükrözve a Kakas c. előadásban. Tóth Ilona emlékére ’56 című produkció pedig a forradalom hőse előtt tiszteleg. Élje át Ön is a táncünnep varázsát a Győri Balett társulatával! A jövő… 2010. január New York, Joyce Theater. A kommunizmus bukásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő fesztiválon a Petruska és a Tavaszi áldozat c. darabokkal mutatkozik be a társulat. 2010. március: Németország, Ausztria, Svájc különböző városaiban Keep smiling – Hódolat Chaplinnek, a Petruska és a Tavaszi áldozat című produkciókat mutatja be í társulat. 2010. május: a Carmen c. darab felújítása, Robert North koreográfus születésnapi ünnepi hetén ezzel a darabbal tiszteleg a koreográfus előtt a Győri Balett Németországban. 2010. június 24-30. VII. Magyar Táncfesztivál és Táncvásár A Győri Balett honlapja ► |
Tánchétvége - 2010
