Múzsa Díj Alapítvány és a Miskolci Múzsa Díj 2007
A Miskolci Múzsa Díj a Magyar Kultúra Napjának eszmeiségéhez és üzenetéhez illő helyi elismerés, melyet 2008 januárjában immáron hatodik alkalommal adhatnak át. Az egyik legrangosabb vidéki kulturális díjat a borsodi megyeszékhely ismert vállalkozásai által támogatott Miskolci Múzsa Díj Alapítvány adja, immár hatodik éve. A jelöltek közül minden évben a város kulturális és gazdasági életének meghatározó képviselői alkotta kuratórium választ. A kuratórium jelenlegi elnöke Dr. Patkó Gyula.
Miskolci Múzsa Díjasok:
2002 Müller Péter Sziámi a Miskolci Operafesztivál ötletgazdája
2003 Kovács László a Miskolci Szimfonikus Zenekar karnagya
2004 Marton Éva operaénekesnő
2005 Miskolc Dixieland Band
2006 Szinvavölgyi Néptáncműhely
Mint ahogy az eddigi díjazottak személye is mutatja, ez az elismerés azoknak szól, akik a város hírnevét országosan és külföldön is növelik alkotásaikkal, művészi produkcióikkal, munkásságukkal. Ez utóbbiba a mecenatúra és a szervezői, ötletgazdai tevékenység is beleértendő, hiszen manapság a kultúra-teremtéssel egyenértékű feladattá vált a kulturális értékek széles közönséghez való eljuttatásának, megismertetésének és népszerűsítésének feladata. Az eredeti alapító cég, a Szinva Net Kft. az informatikában lett miskolci szakemberek, vállalkozók tulajdonában sikeressé, mind a mai napig megmaradva miskolcinak. A Miskolci Múzsa Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke a Miskolci Egyetem mindenkori rektora, így a 2007. évtől Dr. Patkó Gyula rektor tölti be a tisztséget.
A miskolci gyökerek iránt érzett elkötelezettség az elmúlt évben újabb mecénásokkal bővítette a Miskolci Múzsa Díj Alapítvány támogatói körét, akik évekre elkötelezték magukat az alapítvány mellett és támogatóként: a Tell-Vill Kft-t, Autosol Kft-t, FK Raszter Építő Zrt-t csatlakozott a Szinva Nethez és részeseivé váltak az alapítvány menedzsmentjének. Ma ők alkotják a Miskolci Múzsa Díj Alapítvány Tanácsadó Testületét. A támogatók közül évenként egy személy töltheti be a Tanácsadó Testület elnöki posztját, 2007-ben a testület elnöke Farkas László.
A 2007. év Miskolci Múzsa Díjasa
A Miskolci Múzsa Díjat minden évben a Magyar Kultúra Napja alkalmából adja át az alapítvány, olyan műsorral egybekötve, amely maga is maradandó művészi élményt képes nyújtani. A „ Miskolci Múzsa Díj 2007” Gálaműsora 2008. január 25-én 19 órai kezdettel kerül megrendezésre. A műsor egyben a díjátadási ünnepség is. Ezen az ünnepségen a Miskolci Nemzeti Színház és közönsége veheti át a 2007. évi Miskolci Múzsa Díját. Az ország első kőszínháza, és mindenkori társulata kitartó munkával évről évre sikereket könyvelhet el, ezt jelzi közönségének hűsége, generációkon átnyúló színházlátogatóinak száma. A Miskolci Nemzeti Színház a vidéki teátrumok között az elmúlt évadhoz hasonlóan az első, az ország 48 színháza közül pedig, az ötödik azon a listán, amit a Heti Világgazdaság című hetilap, állított össze a teátrumok tavalyi nézőszáma alapján. A miskolci Nemzeti a budapesti színházak közül, is megelőzi többek között a Tháliát, a József Attilát és a Katona József Színházat. Több mint 154 ezer látogatója volt a tavalyi évadban a miskolci színház előadásainak. Ez a szám is jól mutatja, hogy talán nincs másik olyan vidéki magyar város, ahol olyan népszerű lenne a színház, mint Miskolcon.
150 éves a Miskolci Nemzeti Színház
A második miskolci színház felavatásának 150. évfordulóját ünnepeljük 2007-ben. A most másfél évszázados épület Magyarország legrégebbi folyamatosan működő színháza. Ünnepeljük azonban az 1823-as első színház kerek évfordulóit is, és az 1996-ban befejezett színházi rekonstrukciót. Ekkor született meg a Közép-Európában akkor legmodernebbnek tartott színháztömb, amely ma egy védett építészeti környezet meghatározó együttese. Az átalakítás és bővítés úgy történt meg, hogy az 1857-ben átadott s többször lebontani szándékozott színház is változatlan külsővel illeszkedik a főutca építészeti együttesébe. Ez a régi színház ma már öt játszóhelyen, minden műfajban játszik.
Latabár Endre direktori jubileuma
2007-ben összekapcsolódik a mai színház 150. évfordulója és a színészdinasztiát alapító Latabár Endre első igazgatósága, amelyet még öt alkalom és ennél is több évad követett. Latabár Endre emlékét nem csupán hatodik generációjának leszármazottja, Latabár Árpád, hanem egykori lakóháza, utcanév, az avasi református temetőben lévő családi sírbolt, a miskolci színészmúzeum kiállításán szobor és dokumentumok, hanem a 2007. szeptember 3-án felavatott, Varga Éva által készített mellszobor is őrzi a színház parkjában. A mai napig ő volt a legtöbb alkalommal igazgató a miskolci (saját) társulata élén. A XIX. században – Kolozsvár és Nagyvárad mellett – Miskolc lett a magyar nyelvű színjátszás megbízható támasza és az északkelet-magyarországi színészet központja. Ebben oroszlánrésze volt Latabárnak.
A közkedvelt teátrum
A miskolciak mindig is kedvelték a színházat, és szívükön viselték a magyar színjátszás sorsának alakulását. Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak... „Az ünnepélyes alapkőletételre aztán 1819-ben került sor, s 1823. augusztus 24-én nyitották meg a még belülről nem teljesen kész színházat, amely a mai Déryné utcában, a későbbi színházépület mögötti telken állt. A megnyitón Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című ünnepelt darabja került színre, Éder György társulatának tagjaival. A nemzeti színjátszást is pártoló gróf Széchenyi István örömmel üdvözölte az állandó színház felépítését 1827-ben: ,,ámbár nagyon szomorú, hogy olly nagy Hazánkba csak Miskolcon áll egy olly intézet, amely a nagy célnak megfelelend... mégis örül a szívem, hogy valahol már a kezdet megvolt.” A régi színházépület az 1843-as miskolci tűzvészben elpusztult. Az új, mai színház alapkövét 1847-ben tették le. Az építkezés költségeit az a részvénytársaság fedezte, melyet Szemere Bertalan alispán hívott életre. A Cassano József tervei alapján készülő színházat 1857. szeptember 3-án avatták fel. Az új színház első igazgatója Latabár Endre volt, akinek társulata Vörösmarty Marót bán című művét mutatta be. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza is. Ekkor kapta meg a teátrum „felsőbb engedelemmel” a Miskolci Nemzeti Színház nevet.
Az épületet közel 150 éves fennállása óta többször felújították, átalakították. A legnagyobb szabású átalakulást a Miskolci Nemzeti Színház épülete a 90-es években élte meg. A Magyar Köztársaság Országgyűlése támogatást szavazott meg a színház rekonstrukciójára 1990-ben. A város önkormányzata is hozzájárult a költségekhez. A rekonstrukció (építész-tervező: Bodonyi Csaba) eredményeképpen az addig 8000 m2 alapterületű színház több mint 16 ezer m2-re növekedett. Az öt játszóhellyel rendelkező épületkomplexumban minden színházi álom megvalósítható. A színház nagyrekonstrukciójának célja egy korábbi szakmai elképzelés megvalósítása volt. A háromtagozatú komplex színház (próza, zene, balett), illetve fesztiválhely kialakítása volt. Jelenleg prózai és opera tagozat működik hivatalosan a színházban. A szándék és a törekvés azonban megvan arra, hogy létrejöjjön a harmadik, a tánc tagozat is.
A mai Magyarország legnagyobb múltra visszatekintő teátrumának történetét, művészeinek pályáját a Színháztörténeti és Színészmúzeum dokumentálja és mutatja be a közönségnek. Alapítása 1996-ban volt. A miskolci Színészmúzeum gondolata Gyarmathy Ferenc színművészben fogalmazódott meg, aki az 1980-as évek közepétől gyűjtötte művésztársai relikviáit. A színművész és a köréje szerveződő Színész Emlékház Egyesület kezdeményezésére született meg a Színháztörténeti és Színészmúzeum a leégett első magyar nyelvű kőszínház helyén, az 1991-1996 között folyó színházrekonstrukció részeként az Európa Tanács támogatásával. A terveket Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építész és készítette.
„A magyar nemzeti színészet ezen, hajléka felépült 1857-ben vármegyénk nagy fia, Szemere Bertalan kezdeményezésére és lelkes munkásságából.”
Miskolci Múzsa Díj Alapítvány
Az alapítvány kuratóriumának összetétele:
Dr. Patkó Gyula, a Miskolci Múzsa Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke – a Miskolci Egyetem Rektora
Dr. Dobrik István – a Miskolci Galéria igazgatója
Fuhrmann Géza – a Miskolc Városi Sportiskola igazgatója
Hajnal József – a Magyar Rádió Regionális Szerkesztőségének vezetője
Kiss László – az Észak-Magyarország főszerkesztője
Pálffy Gábor – a TVK Rt. kommunikációs vezetője
Tanácsadó Testület tagjai:
Vinnai János – a Szinva Net Kft. ügyvezető igazgató
Ágoston László – a Tell Vill Kft. Ügyvezetője igazgatója
Farkas László – az FK Raszter Zrt. Ügyvezetője igazgatója
Kósa Bertalan – az Autosol Kft. Ügyvezetője igazgatója
Ágoston László – a Tell Vill Kft. Ügyvezető igazgatója
