A reformkori Miskolcon közadakozásból épült fel a mai Magyarország első kőszínháza. Az akkor 15 ezer lakosú város lakóinak összefogása országosan is példamutató volt, s az 1823-ban megnyitott színház Miskolc a polgárosuló közélet és a születőben lévő nemzeti kultúra iránti elkötelezettségét bizonyította. Az épület külső és belső csinosítására azonban - minden elkötelezettség ellenére - ebből az összegből már nem futotta. A vármegye ezért úgy döntött, támogatásért fordul a legtehetősebbekhez, és cserébe harminckét páholyt ajánlott fel.

Az első bérlő Gróf Széchenyi István volt, aki nagyobb összeget ajánlott fel a nemes célra. Példamutató cselekedetét többen követték vármegye és országszerte. Az első páholybérlők közt találjuk az Esterházy, a Batthyány, az Andrássy, a Károlyi, a Vay, az Erdődy, a Keglovits és a Csáky család tagjait - illusztris társaság. Arról, hogy ki ennek vagy annak a páholynak a bérlője, onnan tudhatta mindenki, hogy azokat a bérlő családok címerével díszítették. A páholyok annak idején zárhatók voltak, s azokat minden évben újrasorsolták a ma szponzornak, annak idején pedig mecénásnak nevezett bérlők között.